Másodszor is kiégtem /részletek és a teljes gyógyulás hamarosan/.
Itt és most két évtized áll egy oldalon.
A SAS NEM KAPKOD LEGYEKET. És Te?

Naplórészletem

2022.08.17. szerda

4-kor ébredtem. Ma 20 éve, hogy megtértem. Isten gondoskodik. Gondviselő, védő, óvó, szerető jó atyám van.

Ezen a napon is úgy döntöttem, hogy boldog leszek, mert az nagyon egészséges. Bevált a földelés, a jegelés, a körömvirágkrém.
A lelassulásra, a nyugalomra, az elégedettségre még ügyelek. Ma elengedett leszek.

Hogy miért feszengek?
Erős elmeharc zajlik bennem, folyton duruzsolnak a gondolatok. Még ezek lecsendesítésén, elfogadásán és megengedő jelenléten tevékenykedem.
Okos fejem mindíg megyen, etetem, mértékletességgel, szinességgel, szépséggel, szeretettel díszítgetem, ékesítem, így fejlődik jellemem.

A hála, az ima a leghatékonyabb hidratálók. Szép sima a bőröm, feszesek az izmaim, egyensúly van mozdulataimban, így fürdőzöm a kegyelemben, egyediségem értékében, összetartozásunk biztos tudatában (Istennel és Veled).

AQILA NON CAPTAT MUSCAS, azaz A SAS NEM KAPKOD LEGYEKET.

Sas&légy- nem ez számít, hanem a lét ajándéka, a mindenség mértékegysége, a teremtett és teremthető világ gyönyörűsége, a nap, a hold, a csillagok, a világunk teljessége.

Mitől teljes az életem?

Örülök, hogy végre érzem, hogy szeretek, hogy szeretnek. Akik előrementek, őket a szívemben megőrzöm, akik utánam jönnek, rájuk reménységgel tekintek, de akikkel együtt élek most e Földön, Titeket tanítalak, elfogadlak, kísérlek közös utainkon.
Ebben a két évtizedben Isten megtanított az elengedettségre, a kegyelemben való fürdőzésre, a felelősség értékelésére.
Tudom, hogy nem másoktól, hanem egyedül tőlem függ, hogy hogyan érzem magam.

A boldogság valóság
Szeretni, élni,ölelni, remélni, bátornak lenni, menni-menni-menni, időnként megpihenni.
A kulcs a szívünkben van, még pedig azért, hogy nyissunk vele a tiszta, őszinte, hiteles tettek, szavak, érzések meglepetései felé.
Merre? Föl, ki és be egyaránt.
Csak szeress és tégy amit akarsz!
A szeretet az egyetlen dolog, ami tékozlással szaporodik, ezért hát pazarold! Ne bánj takarékosan, óvatosan önmagad felé se vele!
Van, Aki Téged előbb szeretett, tanulj Tőle, ha egyedül nem megy, hogy hogyan éld az életedet! A napok, amelyeket kaptunk, végesek, hát miért zajlanak felszinesen? Legyen csak benne mélység, magasság: a csúcsélmények, a szakadékok teszik izgalmassá! A valóság tengerén haladva, vedd kezedbe az evezőket, bontsd ki és állítsd szélirányba a vitorlákat, aztán húzz bele! Gyere-gyere!

Édesanyám emlékkönyvébe egy volt lovagja a múlt évezredben e sorokat vetette papírra:
„Evezz, evezz az élet tengerén,
de vigyázz, ki ne köss a bánat szigetén!
Legyen erőd tovább evezni,
és a boldogság szigetén kikötni!”
Én elértem, azóta „pihenek”. (Ismertek.)

Szeretem az életemet, elfogadlak Benneteket, keresem az új helyzeteket. E szavakat, üzeneteket feléd jó szívvel, tiszta lélekkel közvetítem:
Légy vidám, örömteli, ezt Tőled ma senki el nem veheti!
Adj hálát azért, amid van, azért, aki vagy, mert az ajándékok akkor a legértékesebbek, ha kicsomagolod, helyükre engeded őket!

A helyeden vagy, tudod mi a dolgod?
Nem baj, ha most még nemmel felelsz. Haladj addig, amíg megleled a feleletedet! Bátran kérj ehhez segítséget! Isten is, én is mindíg elérhetőek vagyunk, állunk szíves rendelkezésedre. Hiszem, hogy én erre teremttettem. Kérdezz! Felelek.

Az önzetlenség, az őszinteség boldogságpillanatokat áraszt, aminek vízesésében fürdőzhet az egész világ.
Miért is ne tisztíthatná meg az arcodat azzal, hogy e varázslat erejével a bú, a bizonytalanság, a félelem elillanjon róla?
Nincs akadály, ami a szeretetet megállíthatja. Végül mindíg a JÓ GYŐZ, ez nem mese, ez az élet természetes rendje.
Engedjük végre meg, hogy rendben legyünk, békében éljünk!

Köszönöm szépen, kedves Ember!