[:hu] 

Köszönöm Neked Istenem, hogy élek, azt, hogy nem csak létezem, hanem élvezhetem az ébrenlét és az álmodás minden pillanatát. Köszönöm azt a sok-sok örömöt, amit felfedezek a környezetemben. A körülöttem élő emberek,  az állatok, a virágok, a napsugarak mosolyt varázsolnak arcomra.

 

A teremtett világ, amit neked köszönhetünk, a mi gondoskodásunk által egyre szebb, rendezettebb. Ahogy egy magocskából kifejlett növény, virág, termés lesz, belőlünk is így bontakozik ki a valódi, TELJES élet. A csoda, aki anyám méhében elindult évtizedekkel ezelőtt, most tollat fog jobb kezében és ébredés után lejegyzi a gondolataiból előbukkanó szavakat. Ez a csoda én vagyok. Merek így tekinteni önmagamra. Elfogadom a testemet, amit kaptam, megélem az érzéseimet, segítek másoknak azzal, aki vagyok, kérek és ha kell elfogadok segítséget. Ilyenkor mérhetetlen gazdagságot érzek, ami túlcsordul a szívemen. Amikor a hála, az öröm, a TELJES megelégedettség határoz meg, az olyan, mint a buborék, mielőtt kipukkad vagy a szivárvány, amikor kibontja az ívét.  Valahogy így vagyok ma reggel. Hálásan az életért, a szeretteimért, az előttem és velem élőkért, a munkahelyemért, a városunkért, az otthonomért és azért is, hogy mindezeket leírhatom, elmondhatom, bele kiálthatom a világba, bele foglalhatom egy imába: Uram, köszönöm! Ámen.

 [:en] 

Köszönöm Neked Istenem, hogy élek, azt, hogy nem csak létezem, hanem élvezhetem az ébrenlét és az álmodás minden pillanatát. Köszönöm azt a sok-sok örömöt, amit felfedezek a környezetemben. A körülöttem élő emberek,  az állatok, a virágok, a napsugarak mosolyt varázsolnak arcomra.

A teremtett világ, amit neked köszönhetünk, a mi gondoskodásunk által egyre szebb, rendezettebb. Ahogy egy magocskából kifejlett növény, virág, termés lesz, belőlünk is így bontakozik ki a valódi, TELJES élet. A csoda, aki anyám méhében elindult évtizedekkel ezelőtt, most tollat fog jobb kezében és ébredés után lejegyzi a gondolataiból előbukkanó szavakat. Ez a csoda én vagyok. Merek így tekinteni önmagamra. Elfogadom a testemet, amit kaptam, megélem az érzéseimet, segítek másoknak azzal, aki vagyok, kérek és ha kell elfogadok segítséget. Ilyenkor mérhetetlen gazdagságot érzek, ami túlcsordul a szívemen. Amikor a hála, az öröm, a TELJES megelégedettség határoz meg, az olyan, mint a buborék, mielőtt kipukkad vagy a szivárvány, amikor kibontja az ívét.  Valahogy így vagyok ma reggel. Hálásan az életért, a szeretteimért, az előttem és velem élőkért, a munkahelyemért, a városunkért, az otthonomért és azért is, hogy mindezeket leírhatom, elmondhatom, bele kiálthatom a világba, bele foglalhatom egy imába: Uram, köszönöm! Ámen.

 [:]