Csoportos családállítás

A csoporttérben kiválasztásra kerül egy személy, aki a téma hozóját képviseli és néhány tényező képviseletében még mások, akik a segítők. Lehetnek családtagok, vagy például a sors, a félelem, a harag, akiket felállítunk. Aki dolgozik, ő kívülről tudja megfigyelni saját magát, és a viszonyulását a többiekhez.

Amiért nekem ez a módszer tetszik, az az, hogy amíg saját magam elemezgetem a dolgaimat, úgy nem tudom meglátni a valódi összefüggéseket, viszonyulásokat, mert benne vagyok a helyzetben, érintett vagyok. Ez lehetőség, hogy  új kép szülessen a helyzetemről, mert kívülről tekintek magamra, és azokra a személyekre, dolgokra, amik hatással vannak rám. Ezután az új rálátással (azzal, hogy felismerek a valóságból élesebb képeket), változtathatok a megrögzött rossz beidegződéseken, vagy szüleimet megértve elfogadhatom azokat a fájdalmakat, amiket ők okoztak, hiszen nekik sem volt több lehetőségük annál, mint amit adtak. Mindnyájan a legjobb képességeink szerint adjuk tovább az életet gyermekeinknek, mindig a legjobb döntést hozzuk.

Ezeken a csoportos szemináriumokon számos emberi sorssal találkoztam, vettem részt a közös munkában. Sok hasonlóságot fedeztem fel, ami gyógyított.
Hiszem, hogy emberekkel csak úgy szabad segítőként foglalkozni, ha mély önismerettel és szakmai tudással rendelkezünk.